A pávagalamb lábai
A Pávagalamb lábai
(a pávagalamb fajtaleírásának elemzése, és magyarázata)
Lábak: Tollatlanok, rövidek, széles állásúak, a törzset elöl támasztják alá. A hasi tollazat a combokat majdnem teljesen fedi, és megszakítás nélkül eléri a kerek mellet.
A tenyésztők többsége a fajtaleírás részletes és pontos meghatározása ellenére is helytelenül értelmezi, vagy csak nem fordít kellő figyelmet a pávagalambok lábára. A modern pávagalamb egyik legfőbb jellemzője, mellyel különbözik a régi típustól és közvetlen módon kihat a galamb helyes testtartására, egyensúlyára, parádés állására, mozgására valamint közvetve a faroktányér formájára és nagyságára.
Tehát, nem szabad szem elöl téveszteni ezt a fontos részletet kedvenc fajtákon.
Az 1. számú képen egy jövőkép látható O Dell nyomán, mely rámutat a kívánatos arányokra, a galamb egyensúlyi helyzetére, éppúgy, mint az ideális súlypontra. Megfigyelhető, hogy a lábak helyzete mennyire előretolt a tarkótól képzeletben merőlegesen a talajig nyúló egyenestől.
A 2. számú képen a kívánatos szögelését figyelhetjük meg a pávagalambnak, vagyis milyen módon határozza meg a csontváz a test vonalát.
Durva hibák: Túl hátul “beépített” lábak, túl magas állás, túl rövid lábak,
A fentiekből látjuk, hogy a túlzottan rövid láb éppúgy hibának számít, mint a hosszú. A túlzottan rövid lábú pávagalambok, köznyelven kacsák nemkívánatosak a genetikai deformációból eredő csontrövidülésük miatt. Ez nem jelenti azt, hogy az ilyen típusú galambokat feltétel nélkül távolítsuk el galambházunkból. Extrém példányokról lévén szó a rövid lábhoz legtöbbször csodálatos kerek testforma és kis testméret párosul.
Sajnos, gyakran találkozunk csökkentett reprodukciós képességekkel, különösen jellemzi ez az ilyen típusú hímeket.
Amennyiben , mégis úgy döntünk, hogy ilyen típusú galambokat hagyunk tenyészetünkben legyenek azok tojó ivarú galambok.
A 3. számú kép alternatív megoldást jelent, hogyan érjünk el kellő mélységet és gömbölyűséget galambjainknál a lábak rövidítése nélkül. Természetesen, a megoldást a tömör, gazdag és sima hastollazat jelenti,
melyhez vékony és magasan hordott szárnyak párosulnak.
A 4. számú képen a helyes csontváz szerkezetét figyelhetjük meg, amely lehetővé teszi a parádés állást, könnyed lábujjhegyen való járást és a fej mélyen a farokpárnára való beülését.
A galamb helyes egyensúlyi helyzetét a középső ujjak párhuzama is jelzi.
A ház megfelelő alapok nélkül nem lesz tökéletes. Ezért kérem a tenyésztőtársakat, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a galambjaink lábára, mert csak így tudunk előrelépni a tenyésztésben, és e téren kompromisszumoknak nincs helyük!
Fenyvesi Árpád