Galambok takarmányozása
Takarmány – takarmányozás
A táplálás illetve a táplálkozás, döntően befolyásolja az egészségügyi állapotot, s ezzel együtt a galambok teljesítőképességét is. Optimális takarmányozás esetén a természetes ellenálló képesség fokozódik, esetleges betegség leküzdéséhez pedig jobb feltételek alakulnak ki.
A takarmány életfontosságú anyagai szerves és szervetlen kémiai vegyületek. A szervezet energiaforrásként igényli: a fehérjéket, a szénhidrátokat és a zsírokat. Ezek az emésztőcsatornába kerülve lebomlanak, majd felszívódva a test anyagaivá válnak, s végül az életfolyamatok során fokozatosan elégnek, egy részük pedig tartalékként tárolódik az izomzatban, a bőr alatti kötőszövetben és a májban. A szervezet által nem hasznosítható, emészthetetlen takarmány részek ürülékként hagyják el a tápcsatornát. Az emészthető rész az életfolyamatok (légzés, emésztés, vérkeringés, izom- és idegtevékenység) valamint különleges teljesítmények (növekedés, szaporodás, költés, fiókanevelés, vedlés) energia forrása.
A fő energiahordozók: a szénhidrátok és a zsírok az anyagcsere folyamatok során energia nélküli anyagokká (széndioxiddá és vízzé) égnek el. A fehérjék ezzel szemben csak a húgysavig bomlanak le.
A fehérjék (proteinek):
A fehérje az állatok szervezetének legfontosabb alkotórésze. A táplálkozásban semmiféle más tápanyag nem helyettesítheti. A sejtek életfontosságú részei az anyagcserében felhasználódnak, s azért állandó pótlásra szorulnak. A galamb testének mintegy 20 % - a áll fehérjékből, amelyek csak fehérjékkel pótolhatók.
A fehérje anyagok (proteinek) aminosavakból épülnek fel, amelyekből napjainkban több mint 30-t ismerünk. Ezek közül 10-12 esszenciálisként (életszükséglet), vagy fél- esszenciálisként (életfontosságú) szerepel. Néhány aminosavat maga a szervezet épít fel. Ezért az anyagcserét az aminosavak cseréjének is szokták nevezni. Ha a takarmány fehérje tartalma nem kiegyenlített, hiányjelenségek, néha hiánybetegségek alakulnak ki. A megzavart fehérje anyagcsere húgysav lerakódás formájában köszvény kialakulásához vezethet. Amikor a fehérje anyagok már felbomlottak, a májon át közvetlenül a vérkeringésbe kerülnek. A fehérje anyagok, a sejtek legfontosabb részeiként állandóan elhasználódnak, de a takarmányon át ugyanígy pótolnunk is kell. A galambok különösen a növekedésük során igényelnek fehérjében gazdag táplálékot. A szokásos takarmány anyagok protein tartalma nagyon különböző. A takarmánykeverék akkor különösen értékes, ha képes a testben lebomlott
protein újbóli hasznosítására. A célszerű takarmányozáshoz biológiailag magas értékű többféle összetételű keverék szükséges, amelyben az aminosavak kölcsönösen kiegészítik egymást.
Szénhidrátok:
A takarmány szárazanyag tartalmának legnagyobb részét a cukor, a keményítő és a cellulóz alkotják. Az energia termeléséhez szükséges, könnyen emészthető „tüzelőanyagok”: a keményítő és a cukor mellett tartalmaznak még cellulózt, és más növényi rostanyagokat, amelyek oldhatatlanok és összefoglaló nevük „nyersrost”. Minél magasabb egy takarmány nyersrost tartalma, annál kisebb az emészthető része. A szénhidrátok az emésztés során szőlőcukorrá alakulnak, majd vércukorként a test sejtjeibe kerülnek. Ez az energiaforrás tartja fenn a hőháztartást és biztosítja a teljesítményeket. A fölös mennyiségű szénhidrátokat a máj glykogen formájában tárolja, szükség esetén a vér szőlőcukorral történő folyamatos ellátásával a visszajuttatás biztosított. A máj tehát nagyon fontos energiatároló és energiaszállító szerv. Az egészséges máj az állatok egészségének egyik fontos előfeltétele.
Ha a galambok korlátozott mozgás körülmények között, sok szénhidrátot tartalmazó takarmányt kapnak, akkor a kevés energia felhasználás következtében elzsírosodnak.
Zsírok:
Zsírokat igényel a szervezet állandó testhőmérsékletének fenntartásához, a felhasznált zsírmennyiségek pótlásához és a zsírban oldódó vitaminok vivőanyagául. Zsírban oldódó vitaminok: A, D2, D3, és azok provitaminjai, valamint E, F, K. A zsírok részben szénhidrátokkal helyettesíthetők, de meghatározott zsírtartalomról nem lehet lemondani. Zsírmentes táplálkozás esetén hiányoznak a zsírban oldódó vitaminok és a jelentős zsírsavak, ami viszont vitamin hiánybetegségekhez vezet. A magas zsírtartalmú takarmányoknak nagy a táplálóértéke, energia tartalma és jótékonyan hatnak a növekedésre, a vedlésre.
Vitaminok:
A vitaminok létfontosságú szerves anyagok, folyamatosan biztosítani kell takarmányon keresztül vagy vitamin készítmények formájában galambjaink számára, mivel az A vitamin kivételével a testben nem raktározhatók. A vitaminigény időről-időre változik. A legnagyobb, átlagosnál több kell fiatal korban, a növekedés alatt, vedléskor, a szaporodás, a fiókák nevelése, a betegségek alatti és utáni időszakban.
A vízben oldódó vitaminok könnyen felszívódnak a bélfalon keresztül, a zsírban oldódó vitaminok csak akkor hasznosulnak, ha a béltartalomban zsírok olajok is jelen vannak.
Zsírban oldódó vitaminok:
A vitamin (axerophtol)
A növényekben található karotinokból keletkezik, a bőr hámszövetének épségéhez, a csontok növekedéséhez elengedhetetlen, fontos szerepe van a látásban is. Elővitaminja a karotin hiánya a párosodási kedv csökkenését, a tojások terméketlenségét okozza. Himlő alatt mindenképp adjunk zöld növényi részeket kedvenceinknek.
A D vitamint a szervezet saját maga is képes előállítani napfény hatására megfelelő előanyagokból, illetve készen kapva hasznosul. Hiánya a tojóknál csontlágyulást, tojáshéj elégtelenséget okozhat a szaporodási időszakban. Túladagolása is veszélyes- csonttörékenységet, illetve a szövetek meszesedését okozhatja.
D 2 vitamin (kalciferol)
Szabályozza a mész és a foszfor elemek viszonyát
D 3 vitamin (cholekalciferol)
Elősegíti a mész felvételét és csontvázba épülését
E vitamin (tokoferol)
Serkenti a nemi szervek működését, a növényi olajokban csírákban nagy mennyiségben megtalálható.
K vitamin (filochinon)
Az egészséges májműködéshez, illetve a véralvadáshoz szükséges.
Vízben oldódó vitaminok:
A B vitaminok helytelen bevitelekor kedvetlenség, fogyás, betegségre való hajlam jelentkezik. A gabonafélék teljes magvai nagy mennyiségben tartalmazzák. A B csoport vitaminjai lényegesek az embrionális fejlődés és a kelés folyamataiban.
B 1 vitamin (aneurin)
Szabályozza az intermedier anyagcserét
B 2 vitamin (laktoflavin)
Fermentum alkotórész
B 3 vitamin (nikotinsav)
Befolyásolja a szénhidrát és a zsír anyagcserét
B 5 vitamin (pantothensav)
Fermentum alkotórész
B 6 vitamin (adermin)
Részt vesz a vérképzésben, a fehérje zsírrá alakításában, a fehérje anyagcserében.
B 12 vitamin (kobalamin)
Részt vesz a vérképzésben
H vitamin (biotin)
Elősegíti a bőr és az idegsejtek növekedését.
C-vitamin (askorbin sav)
Skorbut ellenes hatású, aktiválja a hormonokat és a feromonokat. Stressz ellenes vitamin. Segíti a szervezetet a toxikus, mérgező anyagok semlegesítésében és eltávolításában, így antibiotikum kúra után is C-vitamin terápia javasolt.
J vitamin (cholin)
Zsírt szállít a májból, részt vesz a lecithin képződésben
M vitamin (folsav)
Támogatja a tollképződést, a nyálkahártya működését, a vörös vérsejtek képződését.
A vitamin készítmények alkalmazásakor lényeges a pontos mennyiség. (Az A vitamint képes felhalmozni a szervezet!) Túladagolás és hiánybetegség is felléphet, ha nem megfelelő a mennyiség.
Gabonafélék:
Maghéjukon belül csíra részük fehérje, zsírok, ásványi anyagok és vitaminok együttese. Liszt részük keményítő. Takarmányként éretnek, légszáraznak, gyommagvaktól valamint növényi (penész) és állati kártevőktől (molyok, zsizsik) mentesnek kell lenni.
Búza:
A búzát a galambok nagyon kedvelik, kicsi rosttartalma (2.5%) miatt kedvező számukra. A frissen aratott búza magas kén tartalma vedlési időben kedvezőleg hat a tollfejlődésre. Jelentős a B 1 és E vitamin tartalom is, kevés viszont a kalcium. A búza könnyen emészthető, nagy mennyiségben történő etetése az ürüléket kenőcsőssé változtatja.
Kukorica:
A kukoricának az egyik legmagasabb a zsírtartalma: 4.1 %. (Csak a zab és a csillagfürtnek nagyobb.) Keményítő tartalma a legmagasabb a hántolatlan rizs után. Tápláló értékét szénhidrát (könnyen emészthető keményítő) és olajtartalma (kukoricacsíra) adja. A kukorica fehérjetartalma kicsi (9.4 %), ezért mellette szükséges fehérjében gazdagabb takarmányt is etetni. Gazdag E vitaminban és B vitaminban (kivétel a nikotinsav). Az ivarzásra és a petefészekre serkentőleg hat. Az A vitamin tartalma kicsi. Figyelni kell a fuzárium okozta fertőzéseket: a toxinok csökkentik az étvágyat, a tojásban lévő embriók elpusztulnak, a fiókák növekedése lassul, és elpusztulhatnak.
Árpa:
A kukorica és búza mellett nem indokolt az árpával etetni, tulajdonságai hasonlóak, nyersrost tartalma magasabb (4.7%) - kisebb az emészthető rész. Tápláló értéke a búzával azonos.
Rozs:
A többi gabonafélétől kisebb tápértékű. A galamb csak szükség esetén fogyasztja.
Zab:
Tapadós, hosszú pelyvája miatt nehézkesen veszik fel, hámozott formában jobban kedvelik galambjaink. Rosttartalma magas (9.5 %). Ásványi anyag és aminosav tartalma igen jó. Tartalmazza a legfontosabb aminosavakat: methionint, lysint, cystint, ásványi anyag összetétele is kedvező.
Cirok:
A cirokmag tápértéke közel áll a kukoricához. Energiatartalma a kevesebb olaj miatt elmarad tőle, de fehérjében gazdagabb. Ásványanyag tartalma a gabona magvakéhoz hasonló. Rosttartalma nagyobb.
Köles:
A gabonaféléktől kisebb táplálóértéke van. Nyersrost tartalma nagy, a galambok szívesen fogyasztják. Kisebb terméshozama miatt nem olyan elterjedt. Hasonló a helyzet a pohánkával és a moharral is.
Rizs:
Keményítőben leggazdagabb gabona. A hántolatlan és hántolt rizs egyformán jó tulajdonságokkal bír, a többi gabonához hasonló az adottsága. (Kizárólagos etetése B 1 vitaminhiányt okoz, ez beri-beri betegséghez vezethet.) Igen jól emészthető, alacsony a nyersrost tartalma, a vitamin és ásványi anyag tartalma.
Hüvelyesek:
Sokkal nagyobb a fehérje- és zsírtartalmuk, mint a gabonaféléknek, viszont lényegesen kevesebb a szénhidrát tartalmuk. Nagyobb a B csoportú vitamin, E vitamin és ásványi anyag tartalmuk is. Az A, C, D vitaminok mennyisége csekély. Teljes értékűségükhöz szükséges, hogy tökéletesen érettek és lég szárazak legyenek, nem etethetők zsizsikes, molyos és penészes hüvelyes magvak.
Borsó:
A borsó kitűnő galambeleség, a galamb számára legkedveltebb hüvelyes mag. A takarmányborsó viszonylag kisebb és gömbölyű magvú. Fehérjetartalma is valamivel meghaladja az étkezési borsóét. (18-22%) Emészthetőségük foka 88% - hasonlít a takarmánybabéhoz. Nagy mennyiségben tartalmaz lysint, methionint, cystint és ehhez hasonló arányban foszfort, káliumot, rezet, cinket, B1 és B2 vitamint. A borsó semmiképp sem hiányozhat a magkeverékből, főképp a fiókanevelés és a tollváltás időszakában.
Bükköny:
Kisméretű és fekete magja van. Nagyon magas fehérje tartalmú (29.1%).Etetése a madarak izomzatát szilárddá és rugalmassá teszi. De a zsír lerakodását nem serkenti.
Csillagfürt:
Gazdag fehérjében (22%), magas a nyersrost tartalma, de jó az emészthetősége. Galamb etetésére a fehér és sárga virágú édes csillagfürtöt használjuk.
Szója:
Sárga és kerek szemű hüvelyes növény, a sárgaborsóhoz hasonló, de nagyobb nála. Ha szójababot adunk a keverékbe a galambok, ha nem muszáj, nem fogják megenni. 50% -os arányban éheztetéssel lehet hozzászoktatni őket. Nyersfehérje tartalma 38% és 18% zsírt tartalmaz, ezzel minden más takarmány fehérje és energiatartalmát felülmúlja. (A fehérje emészthetőségét egy kísérő anyag kissé lerontja, de a kísérő anyag hevítés hatására eltűnik.)
Lóbab:
A lóba versenytársa lehet a borsónak, mert fehérje és olajtartalma is nagyobb annál. Természetesen a kisebb szemű fajták alkalmasak a galamb etetésére. Nyersfehérje tartalma 24 %, így a keverékünket feljavítja.
Lencse:
Hasonlít a bükkönyhöz tápanyag, vitamin és ásványi anyag tekintetében. De nem állati takarmányozásra, hanem emberi fogyasztásra termesztjük.
Olajos magvak:
Teljesítményt fokozó takarmányok, melyet a galambok szívesen fogyasztanak. Az olajos magvak magas energia értéküknek köszönhetően jelentősek a téli takarmányozásban, fokozzák a szervezet hőtermelését. Jótékonyan hatnak a tollváltás folyamatára, és a kiállításra kerülő galambokra. Olajtartalmuk jelentős és gazdag esszenciális zsírsavakban.
Napraforgó:
Gazdag esszenciális zsírsavakban, 70-71 % -ban emészthető. Olajban gazdag, vékony héjú fajtákat tenyésztenek napjainkban. Fehérjetartalma közepes. Magas nyersrost tartalma van.
Sáfrányos szeklice:
Fehér kaszattermésének olajtartalma 20-40% között van, galambjaink szívesen fogyasztják.
Kendermag:
Gazdag foszforban, kalciumban, élénkítő hatása van az ivarszervekre, mirigyekre. Egyszerre csak keveset adjunk galambjaink eleségébe kevesebb, mint 9 % -ot.
Lenmag:
25 % fehérje tartalom mellett gazdag zsírsavakban is. Tollváltás időszakában a szilícium tartalma kedvezően hat a tollak képződésére és fényének kialakulására. Adása javasolt beteg, fiatal, öreg egyedek számára, mivel étvágygerjesztő hatása is van. Enyhe hashajtó és tisztító hatása is van. Nagy mennyiségben a kéksav-glykozida (linamarin) tartalma miatt nem javasolt.
Repce:
A galamb a repcemagot szívesen fogyasztja. Második legfontosabb olajos növényünk. De takarmányként csak a madarak részére használjuk.
Egyéb magféleségek:
A galambok szívesen fogyasztják egyes füvek magjait, de a gyommagvak közül is sokat felszednek. A mezőt járó galambok begyvizsgálata bizonyítja, a gyommagvak kedveltségét, amelyek között vadbükköny, keserűfű, tyúkhúr is szerepel.
Zöldtakarmány:
A szabadba járó, de leginkább a mezőző galambok szívesen fogyasztanak zöld növényi részeket. Elsősorban füvek (fiatalabb frissen kelt gabonafélék), spenót,
fiatal káposzta és saláta szerepelnek köztük. A zöldtakarmány szerepe a jelentőség szerint: a vitamin szükséglet fedezése. Tartalmazza főként az E, K és C vitamint, valamint a B csoport tagjait, karotint és a D vitamin elővitaminjait és a nyomelemeket. A növényi gumók és raktározó gyökerek közül a burgonya és a sárgarépa az elérhető. A párolt burgonya jól emészthető és magas C vitaminban és káliumban. A sárgarépa magas karotin tartalma (A provitamin) mellett étvágygerjesztő és elősegíti az emésztést.
Probiotikumok:
A probiotikumok olyan készítmények, amelyek (szaporodásra képes formában) hasznos bélbaktériumokat tartalmaznak. Ezek a bélrendszerbe kerülve szaporodni, osztódni kezdenek, és pótolják, illetve felfrissítik a béltartalom valamely okból megfogyatkozott baktériumállományát. Ezek a baktériumok segítik az emésztést, visszaszorítják a kórokozó baktériumokat (salmonella és colli). Antibiotikumos kezelések hatására a bélbaktériumok károsodhatnak, hiszen a gyógyszerek rájuk is hatnak, így pótolni kell ezeket kezelések után. (pl: laktiferm, liviferm)
Anyagforgalomra ható szerek, immunrendszer erősítők.
Az anyagforgalomra ható szerek vitaminokat, aminosavakat, makro- és mikroelemeket, nyomelemeket és energiahordozókat tartalmaznak. A szervezett általános erősítésére, hiánybetegségek megelőzésére, gyógykezelésére alkalmazzuk. Hiánybetegségről beszélünk, ha a szervezetbe a szerves vagy szervetlen anyagból nem jut elegendő. Szintén negatív hatással van a szervezetre, ha valamelyik anyagból egyszerre túl sok kerül.
Zeolit:
Vulkáni eredetű, aluminium-hidroxi-szilikát alapú ásvány. A zeolit kristályszerkezete térhálós, nagy mennyiségben tartalmaz vizet. Hevítés hatására a víz felszabadul, és az anyag mikropórusos szerkezetet vesz fel, mely kitűnően alkalmassá teszi különböző káros anyagok, gázok, folyadékok, sőt parazitapeték kórokozó mikrobák és ezek mérgező anyagcseretermékeinek szelektív megkötésére.
A zeolit igen gazdag nyom- és mikroelemekben, segítve ezzel az anyagcserét és kiemelten az immunrendszer működését. Tisztán természetes anyag, mellékhatásával nem kell számolni, belsőleg és külsőleg is alkalmazható. A padlózatra szórva csökkenti a levegő ammónia- és páratartalmát, az ivóvizet nyomelemekkel dúsítja, és megakadályozza benne a kórokozók túlszaporodását.
Makroelemek:
A makroelemeknél a kalcium, a foszfor és a magnézium hiánya szokott problémát okozni.
Kalcium:
Nagy mennyiségben, folyamatosan van szüksége rá a szervezetnek a csontképzésben és a tojáshéjképzésben. (Növendék korban és tojásrakás idején.) Az idegi működésben a szív-, váz- és a simaizmok normális működéséhez is elengedhetetlen. A fényszegény téli és kora tavaszi hónapokban a mésztartalmú készítményekkel egy időben D vitamint tartalmazó vitaminkeverék itatása is szükséges, mert hiányában a kalcium felszívódása hiányt szenved. A kalciumra van a legnagyobb mennyiségben szükségük a galambjainknak. A kalcium 98 % -a a csontvázban, 2 % -a a test többi részében található. A tojóknak a tojáshéj képzéséhez sok kalciumra van szükségük. Ahhoz, hogy a kalcium beépüljön D3 vitamin szükséges. A D3 elégtelensége a fiatalok angolkórját okozhatja. A kalcium (mész) tartalmú takarmány kiegészítők lekötnek, és így hatástalanná tesznek bizonyos antibiotikumokat (tetraciklin-származékok, gentamicin)
Magnézium:
A normál csontosodási folyamatokban és az idegrendszer működésében van. Hiánya is ilyen téren jelentkezik, illetve a szervezet teljesítménye csökken, nő a daganatképződésre való hajlam. A magnézium hiánya ritkán szokott előfordulni.
Foszfor:
Szükséges a csontok, tollak kialakulásához, az idegsejtek normális működéséhez, szerepe van a sejtosztódásban, így a szaporodásban. A foszfor 80 % –a szintén a csontokban és 20 % – a a többi testrészben található. A foszforvegyületek a testi sejtekben, az enzimekben, a hormonokban, vitaminokban és az izmok, valamint az idegek alkotóelemeiként fordulnak elő. A foszfor az anyagcserében lejátszódó összes biológiai folyamatban részt vesz.
Mikroelemek, nyomelemek:
Szelén, mangán, molibdén, réz, bór, króm, cink, nikkel, vanádium, vas, kobalt, jód.
Vas:
A vörös vértestek egyik fő alkotórésze, hiánya vérszegénységhez vezethet, de ennek a galamboknál nincs jelentősége.
Réz:
Szükséges a vörös vérsejtek képzéséhez.
Kobalt:
A B12 vitamin alkotórésze.
Mangán :
Bár a galamboknál nem, csak a tyúkoknál figyelték meg, hogy a növekedés lassulásához, kelési eredmények romlásához vezetet a hiánya.
Jód:
A pajzsmirigy és a hormonok alkotó eleme. Hiánya az anyagcsere csökkenéséhez és a teljesítményromláshoz vezet. A jódvegyületeknek fertőtlenítő hatása van, az ivóvíz fertőtlenítéséhez is felhasználhatók. A jódtartalmú ivóvíz fogyasztásakor a galamboknál megfigyelhető a teljesítmény javulása.
Ezeket a galambok takarmánya elegendő mennyiségben tartalmazza, de hiánybetegség léphet fel egyoldalú takarmányozás esetén. Ezek közül szinte csak a szelénnel találkozunk, ez is csak az Alföldön fordul elő, itt a talaj is szegény szelénben, és a víz is alig tartalmaz szelént. Elégtelen jelenléte váz- és szívizom károsodást okozhat.
Víz:
A víz a legfontosabb anyagok egyike, melyet a galamboknak mindig biztosítanunk kell. Minden emésztési és anyagcserével kapcsolatos folyamat csak elegendő mennyiségű víz felvétele esetén lehetséges. A teljes test több mint 50%- a vízből áll. A tiszta izomhús kb. 25% fehérjét, 1 % ásványi anyagot, 2% zsírt és 72% vizet tartalmaz. Az ivóvíz szükséglet függ a takarmány anyagoktól, a levegő hőmérsékletétől és páratartalmától, a testtömegtől és a testi teljesítményektől. A tiszta, friss, kb. 15 °C hőmérsékletű víz szükséges a galamboknak, csak a kényszerhelyzetben isszák meg a galambok a meleg és állott vizet. A vízhiány befolyásolja a takarmányfelvételt, valamint az emésztést és csökkenti a galambok teljesítő képességét. Már néhány órányi vízelvonás szomjúságérzetet okoz és a nagyon gyorsan fejlődő fiókáknál, a növekedés lassulásához vezet. A galambok kb. 14 napig bírják ki táplálék nélkül, de néhány nap alatt elpusztulnak, ha a vizet megvonjuk tőlük.
Apró szemcsés sóder, kőzúzalék:
A mirigyes gyomorban kezdődik meg a táplálék kémiai feldolgozása, a tulajdonképpeni emésztés. Először a gyomorfal által termelt pepszin és sósav fejti ki a hatását. A zúzógyomorban az apró kavicsok és az izomhúzódások a táplálékot megőrlik, de az ürülékkel időnként a kavicsszemcsék elhagyják a bélcsatornát. Ezeket természetesen pótolni kell.
Felhasznált irodalmak:
Mackrott, H: Galambtenyésztés
Dr. Meleg I: A galamb és tenyésztése
Dr. Szűcs L: Galambok a ház körül
Dr. Talabér Zs: Galambok gazdaságos gyógykezelése